2011. január 31., hétfő

A kutya imája gazdájáért



Emberek Istene, add, hogy gazdám olyan hűséges legyen
embertársaival szemben, mint én vagyok iránta.
Úgy ragaszkodjon barátaihoz és családjához, mint én őhozzá.
Legyen nyílt tekintetű és őszinte, mint én.
Ne csalódjon benne senki, 
mint ahogy ő sem csalódik énbennem.
Olyan derűs arccal ajándékozd meg,
mint az én farkcsóválásom, és olyan
hálás lélekkel, mint meleg nyelvem érintése.
Önts belé annyi türelmet, mint amennyi bennem
van, amikor órákon át lesek léptei neszére
zokszó nélkül.
Öntsd belé az én éberségemet, bátorságomat
és készségemet, kényelmet és életet áldozni.
Hozzám hasonlóan tartsd meg szívében fiatalnak,
és örökös játékos lelkűnek.
Formáld emberben olyan jóvá, mint én vagyok
kutyában, és add, hogy megérdemeljen engem
a KUTYÁJÁT!


dr. Kerpel Fróniusz Ödön

City of Angels




2011. január 30., vasárnap

Elengedés



A személyiségfejlődés egyik sajátossága az, hogy csak akkor tudunk a következő fázisba átlépni, ha az előzőt képesek vagyunk elengedni, az abban megtalált egyensúlyból kibillenni, és a veszteségünket megsiratni. A ma emberének az egyik kulcsszava az önmegvalósítás. Ha valaki az önmegvalósítást úgy képzeli el, hogy az nem más, mint önmaga kifejezése napi huszonnégy órán keresztül, akkor sosem fog fejlődni. Ha nem adsz teret annak, hogy önkifejezés helyett időről időre elengedd, ami éppen vagy, hogy az élet fejezze ki magát neked, és te azt befogadd, és az legyél, aki lehetnél, akkor el fogsz akadni a fejlődésben.

 

Pál Feri atya


2011. január 29., szombat

Egyszer így lenne jó



Jó lenne egyszer olyan természetességgel ébredni, ahogy a nap csúszik fel az 
égre, óvatosan bontogatva ki a világot. 
Hogy álmosan kitántorogva a konyhába, a kávé illata jó reggelt kívánjon. 
Hogy a dolgainkban ne legyünk éhesek önmagunkra 
és a megszokottság ne törjön ránk. 
Hogy ne kelljen autónk, bérletünk, határidőnaplónk, bankkártyánk, karóránk... 
hogy cipőt se kelljen húzni és senki se csodálkozzon ránk. 
Jó lenne egyszer közel engedni a csodát... 
vándorolni hatalmas mezőkön és megállni egy elárvult vadrózsabokornál, 
nem elvárva a mező zöldjét, 
a virágok színét, illatát, 
a szirmok bársonyát. 
Csak állni a szépség előtt, egy idegen őszinte kíváncsiságával, készen új 
értelmet adni a fogalmaknak 
és kötni új barátságot a világgal és magunkkal 
és nem válogatni, csokorba kötözgetni a dolgokat elvárt szabályok szerint 
és eldobni minden nem a kupacunkba valót. 
Úgy tenni, mint kisgyerek, aki a föltört dió héját nem dobja el, hanem 
vízreereszti, mint kis hajót és ámulva csodálja a víz komoly sodrását. 

Jó lenne egyszer a másnap gondja nélkül pihenni térni, 
hogy ne bizseregjen bennünk a lekésett, elmulasztott dolgok pokla, 
hogy, ahogy a pók fordul hálójába jóllakottan 
bújjunk az éjszaka csendjébe... 
végre kinyújtózva önmagunkban. 

Egyszer így lenne jó.


Jó néha...



Jó néha sötétben a Holdat nézni,
hosszan egy távoli csillagot igézni,
jó néha fázni, a semmin elmélázni,
tavaszi esőben olykor bőrig ázni,
tele szájjal enni, hangosan szeretni,
jó néha magamat csak úgy elnevetni,
sírni ha fáj, remegni ha félek,
olyan jó néha érezni, hogy élek.

2011. január 26., szerda

Téli csöndben



Észre vetted már milyen szép a téli táj? 
Milyen szép, mikor a hó a földre száll? 
Egyöntetű lepel lepi el az egész 
mindenséget. 
És amerre csak nézel nem látni mást, csak fehérséget. 
Milyen különös, hogy egy pici hópehely mekkora utat tesz meg. 
És milyen szép ahogy a hó hangulatot ad a téli csöndnek. 
Ültél már kint télen a fagyos udvaron? 
És figyelted már, hogy lógnak le az ereszről a jégcsapok? 
Úgy lógnak ott mint a kis úriemberek. 
Mint a hegyes, ölni készülő fegyverek. 
Milyen szép ahogy a fenyőt hó lepi el. 
És a súlya alatt a fa téli álmot pihen. 
De nem hal meg, hisz a hó vigyáz rá. 
Ő szabja a fenyőfának a jó meleg dunnát. 
A távolban ropog a hó egy bicikli kereke alatt. 
De a csöndben elnyeli a hó a ropogást percek alatt. 
És újra csönd ül az egész téli tájra. 
Mintha télen az egész világra béke szállna. 
Madár csiripelés hallik valahol a távolban. 
Biztosan találtak egy etetőt teli magokkal. 
Milyen szépen csillog a hó este a fény alatt. 
Úgy világít hogy talán fel sem kell kapcsolni a lámpákat. 
Ha nem figyelted még a gyönyörű telet, 
Akkor szánj rá egy percet, hogy egy kicsit kinn ülhess. 
És figyelhesd azt milyen békés évszak a tél. 
Milyen nyugodt, csöndes, szép.

Berecz Dóra

2011. január 25., kedd

Díjat kaptam!-)


Kaptam ma egy kedves díjat, amit Latsiának köszönhetek.
Nagyon köszönöm Neked drága Latsia, megtisztelsz vele!:)




„Kötelezettségek”:
1.Írj egy bejegyzést, amelyben közzé teszed a Liebster-Blog képet, és másold be ezt az útmutatót.
2. Linkeld be annak a személynek a blogját, akitől a díjat kaptad, és hagyj nála egy hozzászólást, hogy elfogadod a díjat, és add meg a bejegyzésed elérhetőségét.
3. Ezután gondolkodj el, melyik az a 3-5 blog, amelyiknek tovább szeretnéd adni a díjat, linkeld be őket a bejegyzésedbe, és értesítsd őket egy hozzászólásban a jelölésről.
4. Tehetséges kezdő blogolókat részesíts előnyben, ne olyanokat jelölj, akiknek több 100 követője van.



Ahogy Latsia is, én is úgy gondolom, hogy ennek a díjnak semmi köze a követők számához, sem ahhoz, hogy mikor indult a blog, hiszen ez a díj a legkedvesebb blognak/blogoknak szól!

Az én díjazottjaim, kinek szeretettel küldöm:

Jenever-), kedves bloggerinám/barátom, a Gondolatok és képek blog tulajdonosa.

Tudom, hogy már megkapta másoktól is, de én akkor is szeretnék neki egy ilyen díjat adni, hiszen az egyik kedvenc bloggerinám: Ő nem más, mint Latsia-), a Latsia konyhájából.

Szepas-), kedves kolleginám/barátom, a Szepas gondolatai blog tulajdonosa (Ő tényleg kezdő bloggerina)

Kata, a Lizacica mindennapjai és a Ribizli Photography oldalak tulajdonosa, szuper jó képeket csinál, és csodálom az erőt, optimizmust, ami belőle és az oldalaiból árad...

Trinity-), a Zamat és illat bloggerinája, nagyon jó kis receptekkel.-)


2011. január 23., vasárnap

Büszkeségem




Kitűnő félévi bizonyítvány, kettő dicsérettel +
 jól sikerült gimnáziumi felvételik.:)
Nagyon büszke vagyok rá(d)!:)))

2011. január 18., kedd

...



Az egységet meg lehet bontani, de törvényszerűen helyreállítja magát. Jó példa erre a mai ökológiai helyzet: mohón, önzőn, szeretetlenül ki lehet rabolni a Természetet - csakhogy ennek a következménye az, hogy a Természet a lázadó embert visszarántja. A víz elnyeli, a tűz elégeti, szomját nem oltja, mérgezett levegőjével beteggé teszi. Minden önző tettünk, amellyel megsértettük a szeretet egységét, visszahatást szül. Ez a karma. Megtanulni, hogy fájdalmat okozni fáj. Kifosztani a világot: nyomor. Rossznak lenni: rossz. Önzőnek lenni: elhagyatottság. Nem szeretni: félelem és halál.

Müller Péter

2011. január 17., hétfő

A csodák...



A csodák mindig halkan zörgetnek ajtódon. Ha azt mondod, csak a szél zúg odakint, kavics koccant az üveghez, vagy néhány száraz falevél rezzent a földön, ha ülve maradsz, a csoda kívül reked. 
Te nem nyitottál ajtót neki.

Szepes Mária

Néha azt érzem...



Kóstolgat az élet minket, gondoltál már erre? Hoz rengeteg jót, de mindig valami nagy árat fizetsz. Olyan terheket ró rád, meggebedsz. Aztán megint ad. Elvesz, ad. Néha azt érzem, figyeli, mit bírsz még...?

Schäffer Erzsébet

2011. január 16., vasárnap

Alexandra Burke - The Silence




Mikor egy barát közelébe...



Mikor egy barát közelébe kerülünk, egy másik világba jutunk, ahol frissebb a belélegzett levegő, tisztábban csengenek a hangok, élénkebbek a színek, gondolataink gyorsabban, következetesebben járják útjaikat. Való világunk teljesen különbözik ettől a környezettől, hiszen most olyan helyzetben vagyunk, ahol szabadon önmagunk lehetünk.

2011. január 13., csütörtök

Gondolkodtál-e rajta?



Gondolkodtál-e rajta, mi teszi a szavakat varázsszavakká, amelyek kötnek és oldanak? Érezted-e már szavak érintését, amelyek simogattak, gyógyítottak, vigasztaltak, talajt csúsztattak a lábad alá, és tapasztaltad-e a szavak sebző, égető, jéggé dermesztő hatását, s azt, hogy olyan súlyosak néha, mint a föld egész terhe? 
Ugye, tudod, mennyire kell vigyáznod minden kiejtett szavadra?

Szepes Mária

2011. január 11., kedd

Buliiiii:)


Pénteken csajos napot tartottunk:) 
Volt minden, ami jó: jó kaják, finom italok, jó kis beszélgetések, nevetések:)
Egyszóval szuper volt!:)
Lesz folytatás!:)
Ugye csajok????






2011. január 8., szombat

gondolj arra...



Ha valakivel találkozol, gondolj arra hogy a találkozás mögött ezer, meg ezeregy ok rejlik. Minden emberi kapcsolat szent egymásra találás. A másik emberben önmagad másik felét ismered fel. Minden vonásában saját vonásaidat látod meg. Amit róla gondolsz magadról gondolod. Amit vele teszel magaddal teszed. Amit róla képzelsz magadról képzeled. Mindaz amit neki kívánsz,egy napon veled fog megtörténni.

(Tatiosz)

2011. január 6., csütörtök

Áldás



Simuljon az út talpad alá,
mindig a hátad felől fújjon a szél.
Napsugár melegítse arcodat,
lágy eső öntözze földjeid.
És amíg nem találkozunk újra,
Isten hordozzon a tenyerén.

/Ír áldás/

2011. január 1., szombat

A jutalom...




A jutalom, amiért túléltük az ünnepeket, az újév, és már el is jutottunk az újévi fogadalmak csodás hagyományához. Hagyd hátra a múltad, és kezdd elölről! Nehéz ellenállni a kísértésnek újrakezdéskor, hogy a múlt év problémáit a szőnyeg alá söpörjük. Ki dönti el, hogy mikor ér véget a régi, és kezdődik az új? Nem jelzik a naptárban, nem szülinap, nem egy új év. Ez egy esemény. Kicsi vagy nagy? Valami, ami megváltoztat minket. Jó esetben reményt ad, vagy egy új életmódot és világnézetet.
Elengedjük a régi szokásainkat, és emlékeinket. A lényeg az, hogy sose adjuk fel a reményt, hogy lesz egy újabb kezdet.

Új év



Az újév íratlan könyvként nyílik meg előttünk - üres oldalakkal.
Úgy írj a napok lapjaira, hogy az év végén megbánás helyett 
megelégedéssel olvashasd azokat.