2013. október 28., hétfő

Milyen jó lenne...


álmodj még, az eső úgy zuhog 
csukott szemünkön végigcsurog
a kéz a kézben jéghideg
milyen jó lenne újra fázni veled

álmodj még, hogy örvénylik a gép
mint egy eltévedt óriáskerék
a tenger lent s a vihar fent
milyen jó lenne újra félni veled
milyen kár, hogy nem lehet

és álmodj még egy régi ébredést
óra nincs, s a naptárt se nézd
már várnak rád, én se megyek
milyen jó lenne rosszalkodni veled
milyen kár, hogy nem lehet

ennyi van, ez megmaradt még -
Óóóóó...
még kicsit őrzöm, bár nem sokat ér

egy hátizsákban elfér

egy csöpp eső, mely hozzánk simult

a nagy vihar, már rég elcsitult
lejárt naptár, régi nevek
milyen jó lenne örökké veled
milyen kár, hogy nem lehet
milyen kár, de én most elmegyek

Presser Gábor