2011. február 28., hétfő

apró örömök



Az igazán nagy dolgok az apró rezdülésekben érhetők tetten. Mennyivel szegényebb a tenger végtelen felszíne, ha nem fodrozzák hullámok, mennyivel egyhangúbb a kék ég, ha nem csipkézik apró felhők, és milyen halott az erdő is, ha a fák ágain nem fészkelnek madarak, a fűben nem nyüzsögnek parányi bogarak. Ilyen a lélek is: ha nem figyelünk az alig észrevehető, apró örömökre, az élet szépségének legjavát veszthetjük el.

Elisabeth Lobber

Ég és föld között



Születni kell, újra meg újra,
Indulni kell a háborúba,
És harcolni kell, meghalni és szeretni
Még nem elég.

Születni kell minden nappal újra,
Álmodni azt, ami nem válhat valóra,
És harcolni kell, meghalni és szeretni
Még nem elég.

Ég és föld között repülj velem,
Vezess át az életen,
Napot fess a szürke holdra!
Ég és föld között repülj velem,
Vezess át az életen,
Vigyél át a túlsó partra, igen!

Csak körbe-körbe forog velem.
Ami egyszer volt s újra lesz,
Csak körbe-körbe forog velem.
Te álmodj tovább, kedvesem!

Nincs senki más, aki helyedre léphet,
Itt születtél, és itt kell élned,
Nincs másik hely, nincs más idő,
Meghalnod is csak itt lehet.

Ég és föld között repülj velem,
Vezess át az életen,
Napot fess a szürke holdra!
Ég és föld között repülj velem,
Vezess át az életen,
Vigyél át a túlsó partra, igen!

Csak körbe-körbe forog velem.
Ami egyszer volt s újra lesz,
Csak körbe-körbe forog velem.
Te álmodj tovább, kedvesem!


Keresem a hajnali fényben,
Vakító nap tüzében,
Hol van az a csillag az égen,
Virágom, el ne hervadj,
lehet, hogy megtalállak,

Ég és föld között repülj velem,
Vezess át az életen,
Napot fess a szürke holdra!
Ég és föld között repülj velem,
Vezess át az életen,
Vigyél át a túlsó partra, igen!

Csak körbe-körbe forog velem.
Ami egyszer volt s újra lesz,
Csak körbe-körbe forog velem.
Te álmodj tovább, kedvesem!


2011. február 26., szombat

Nagy különbség van...



Nagy különbség van a részvétlen némaság és az együtt érző meghallgatás között. A modern ember egyik legnagyobb keserve, hogy nincs hol, nincs kinek a batyuját kiteregetni. Ezért olyan keresettek a pszichiáterek, akik türelmes, fizetett szak-meghallgatók, s olykor nem is tesznek mást, csak hagyják, hogy a páciens alaposan kibeszélje magát, s már ezzel is gyógyítanak. Holott egymás orvosai lehetnénk – egy kis szeretettel, empátiával, valódi és nem színlelt érdeklődéssel embertársunk személye iránt.


Megérinteni a remegő kezet, elmélyedni a repdeső tekintetben, azt sugallni: „Most te, egyedül te vagy a fontos”, s lenyugtatni a zaklatott lelket, azáltal, hogy osztozunk vele… Örömben együtt lenni? Az se könnyű, irigység nélkül együtt nevetni, akkor is, ha nekünk magunknak éppen kevés okunk van a derűre…

Jókai Anna

Úgy áradjon...



Ne kívánd senki szeretetét. Ne utasítsd el senki szeretetét. 
Úgy áradjon szereteted, mint a tűz fénye-melege: mindenre egyformán. Akik közel jönnek hozzád, azokra több essék fényedből és melegedből, mint akiknek nincs szükségük terád. Családtagjaid, mindennapi társaid s a hozzád fordulók olyanok legyenek számodra, mint a kályhának a szoba, melynek melegítésére rendelik.

Weöres Sándor

2011. február 25., péntek

Amikor...



Amikor a dolgok balul ütnek ki, és ez néha megtörténik,

Amikor az út, melyet járunk, állandóan felfelé visz,

Amikor a pénzünk kevés, az adósságunk sok,

És szeretnénk mosolyogni, de sóhajtanunk kell,

Amikor a gondok lefelé húznak,

Pihenj, ha kell, de ne add fel!

Mert az élet furcsa a maga tekervényeivel,

Mint mindnyájan idővel megtanuljuk ezt,

És sok kudarcról hallasz,

Mely győzelemmé válhatott volna, ha kitartasz.

A siker – visszájára fordított kudarc,

A kétkedés felhőinek ezüstös csillogása.

Sosem tudhatod, milyen közel jársz,

Mert lehet, hogy mellette vagy, bár messzinek tűnik.

Ne add hát fel a küzdelmet, amikor ádáz a csata,

Amikor a legnehezebbnek tűnik, akkor ne add fel!”


Brian Tracy

2011. február 24., csütörtök

vendég vagy...



Vendég vagy a világban, és ez a világ szép vendégfogadó.
Van napsugara, vize, pillangója, madara. Van virágja, rengeteg sok. 
Tanulj meg örvendeni nekik. Igyekezz többet törődni azzal, ami még a világ szépségeiből csodálatosképpen megmaradt, 
az emberiség minden pusztításai mellett is.

Mind arra vágyunk...



A halál elkerülhetetlen ígérete már születésünkkor megpecsételi mindannyiunk sorsát. De mielőtt ez az ígéret betartatik, mind azt reméljük, hogy történik velünk valami, legyen az gyönyörteli szerelem, vagy békés családi élet, esetleg gyötrelmes veszteség. Mind arra vágyunk, hogy megtapasztalhassunk valamit, ami értelmet ad életünknek. De a szomorú valóság az, hogy nem minden élet nyer értelmet, egyesek a számukra ezen a bolygón kimért időt a partvonalon ücsörögve töltik, arra várván, hogy történik velük valami, míg késő nem lesz.

Született feleségek c. filmből

2011. február 23., szerda

Szerelemmel fűszerezve



The Mistress of Spices


Tilo indiai bevándorló, aki fűszerüzletet vezet San Franciscóban. A fiatal nő különleges képességgel bír: belelát vevői életébe, ismeri a vágyaikat. Különböző fűszereket ad nekik, melyek segítségével elérhetik azt, amit akarnak. Ám ahhoz, hogy valakiből a "fűszerek úrnője" legyen, be kell tartania bizonyos szabályokat. Soha nem hagyhatja el az üzletet, nem érinthet másik embert, és csak a fűszereket szeretheti. Egészen addig nincs is semmi gond, míg egy napon be nem lép az üzletbe a jóképű amerikai. Doug felkavarja Tilo érzelmeit, és a lánynak hamarosan választania kell a szerelem és a szabályok között.






Nagyon jó kis film, aki tudja, nézze meg!-)

Nagy kő zuhan



Mondd meg, ki vagy!
És hány darab?
Reggeltől estig 
ragyogjon a Nap! 
A csend beszél, hallgass velem, 
Szoríts magadhoz, 
Szép kedvesem!

Nagy kő zuhan, átrepült a szívemen,
Segíts, hogy szép legyen, ha egyszer földet ér!
Nagy kő zuhan, ez volt az életem.
Ahonnan érkezett, oda egyszer visszatér.

Kard és Kereszt,
Rózsa és Vér.
Az ég dörögjön és fújjon a szél!
Ezüst a hold, vörös az ég,
még egyszer lássam, csak egyszer még!

Nagy Kő Zuhan, átrepült a szívemen,
Segíts, hogy szép legyen, ha egyszer földet ér!
Nagy kő zuhan és egyszer rám talál,
Ó jössz-e már, ó jössz-e már,
Ó jössz-e már?

Nagy Kő Zuhan, átrepült a szívemen,
Segíts, hogy szép legyen, ha egyszer földet ér!
Nagy kő zuhan, ez volt az életem.
Ahonnan érkezett, oda egyszer visszatér.

Nagy Kő Zuhan, átrepült a szívemen,
Segíts, hogy szép legyen, ha egyszer földet ér!
Nagy kő zuhan és egyszer rám talál,
Ó jössz-e már, ó jössz-e már,
Ó jössz-e már?

Nagy Kő Zuhan...

Akarsz-e játszani?



A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni,
akarsz-e mindig, mindig játszani,
akarsz-e együtt a sötétbe menni,
gyerekszívvel fontosnak látszani,
nagykomolyan az asztalfőre ülni,
borból-vízből mértékkel tölteni,
gyöngyöt dobálni, semminek örülni,
sóhajtva rossz ruhákat ölteni? 
Akarsz-e játszani mindent, mi élet,
havas telet és hosszu-hosszu őszt,
lehet-e némán teát inni véled,
rubin-teát és sárga páragőzt?
Akarsz-e teljes, tiszta szívvel élni,
hallgatni hosszan, néha-néha félni,
hogy a körúton járkál a november,
az utcaseprő, szegény, beteg ember,
ki fütyürész az ablakunk alatt?
Akarsz játszani kígyót, madarat,
hosszú utazást, vonatot, hajót,
karácsonyt, álmot, mindenféle jót?
Akarsz játszani boldog szeretőt
színlelni sírást, cifra temetőt?
Akarsz-e élni, élni mindörökkön,
játékban élni, mely valóra vált?
Virágok közt feküdni lenn a földön,
s akarsz, akarsz-e játszani halált?

Tégy meg!



Tégy meg minden jót, ami tőled telik,
Amilyen eszközzel csak tudod,
Amilyen módon csak tudod,
Ahol csak tudod,
Akivel csak tudod,
Ameddig csak tudod.


2011. február 22., kedd

a kút...



Az emberi lélek, különösképp a gyermeki lélek, kúthoz hasonlatos: édes vízzel teli, mélységes mély kúthoz. S ha valamely gondolat túlságosan kellemetlen valaki számára, azt dobozba zárva lelke kútjának mélyébe veti. Vár, míg meghallja a csobbanást... s a doboz eltűnik. Bizonyos szempontból legalábbis - mert igazában nem tűnik el soha. (...) A legmélyebb kútnak is van feneke, ahol az efféle dobozok megpihennek. Hogy nem látszanak, még nem jelenti azt, hogy nem léteznek (...) a gonoszság, a rémület e zárványai rothadásnak indulhatnak a mélyben, s idővel a legtisztább vizet is megmérgezhetik.

Stephen King

s az nem más...



Az élet egy nagy szerepjáték. Mindannyian játsszuk az általunk választott karaktert, és csak egy dolog van ami kizökkenthet minket a szerepünkből, s az nem más, mint a szerelem. Mikor jön valaki, aki az első perctől kezdve átlát rajtunk, az ő szemében az álarcunk lehull és megsemmisül. Csupán az igazi énünk érvényesül, ha akarjuk, ha nem, és ez az, ami néha annyira megrémít minket, hogy legszívesebben hanyatt-homlok menekülnénk, de hamarosan rájövünk, hogy e nélkül nincs értelme az életünknek.

ha van még...



Ha van még valami tiszta
Ezen az elveszett világon,
Azt máshol nem találom,
Csak a lányom szemében látom.

2011. február 21., hétfő

.



Minden nap csoda, ha belegondolunk, mennyi minden történhet velünk törékeny kis életünkben.

2011. február 20., vasárnap

Otthon



Otthon az, ahova hazatérsz. Ahol valaki vár este. Ahol ismered a fal kopásait, a szőnyeg foltjait, a bútorok apró nyikorgásait. Ahol úgy fekszel le az ágyba, hogy nem csak alszol, hanem pihensz. Nem csak pihensz, hanem kipihened magad. Kipihened az életet, az embereket, mindent. Ahol otthon vagy, az az otthon. Nem kell hozzá sok. Elég egy szoba. Ha tízen vagytok benne, az se baj. Ha mind a tízen egyek vagytok ebben, hogy haza tértek, amikor este hazatértek. Nem kell hozzá sok, csak egy szoba és egy érzés. Egy egészen egyszerű állati érzés: hogy ma itt élek. Van egy ágy, amiben alszom, egy szék, amire leülök, egy kályha, ami meleget ad. És hogy ebben a körülöttem lévő széles, nagy és furcsa világban ez a kis hely nem idegen és ma az enyém. Jól érzem magamat benne, ha kinézek az ablakon és kint esik az eső, vagy süvölt a szél. És hogy ha ide este bejövök, meglelem azokat, akik még hozzám tartoznak. Ez az otthon. Minden embernek módja van hozzá. Egy szűk padlásszoba is lehet otthon. Egy pince is. Még egy gallyakból összetákolt sátor is otthon lehet. Ha az ember önmagából is hozzáad valamit. Elég egy szál virág, amit az útszélen találtál. Egy fénykép, amit éveken keresztül hordoztál a zsebedben. Egy könyv az asztalon. Egy ébresztőóra. Mit tudom én: ezer apró kacat ragad az emberhez útközben. (...) Ha mindezt érezni tudod: nem vagy otthontalan a világon.

Vass Albert

Az igazi


(anno)

(igazi)
- Mi az, hogy "igazi"? - kérdezte egy napon Bársony-nyuszi a Bőr-lovacskától, amikor egymás mellett feküdtek a hintaszék alatt. - Azt jelenti, hogy van bennem valami, ami zúg és kiáll belőle egy fogantyú?

- Az, hogy "igazi" az nem azt jelenti, hogy milyennek csináltak. - felelte Bőr-lovacska. - Az, hogy "igazi" vagy, az csak úgy, váratlanul történik veled. Amikor egy gyerek hosszú-hosszú ideje szeret téged magadat, akkor attól leszel igaz.

- Nem fáj az? - kérdezte Bársony-nyuszi.
- Néha fáj. - mondta Bőr-lovacska, mert ő mindig megmondta az igazat. - De ha igazi vagy, akkor nem törődsz vele, hogy fáj.
- Hogy történik ez? Hirtelen? Úgy, mint amikor felhúznak? Vagy apránként?
- Nem hirtelen történik. - mondta Bőr-lovacska - csak történik. Lassan. Soká tart. Ezért nem szokott megtörténni olyanokkal, akik könnyen eltörnek, vagy elszakadnak. Mire igazi leszel, addigra rendszerint már majdnem az egész szőröd elkopott a sok szeretettől és simogatástól, amit kaptál, és a fél szemed is kiesett már, és minden ízületed lötyög. De ha "igazi" vagy, akkor már nem tudsz csúnya lenni, legföljebb azok szemében, akik úgyse értenek semmit.


Margery Williams

előre figyelni...



Ne visszafelé gondolkodj! Rosszul csináltad? Nem rossz szándékkal tetted, nyilván. Rájöttél dolgokra, ez elég. Bánod, rendben van. De nem kell meakulpázni, hanem előre figyelni. Arra, hogy most mit teszel. Sajnálni magad és szenvedni lehet egy darabig, csak nem visz előre. De hogy befelé figyelsz, az jó jel. Ne ijedj meg tőle! Változást hoz, és a változásban van a jövő. Minden napnak a maga terhét nézd!

Schäffer Erzsébet

2011. február 19., szombat

a lehetőség...



Világéletemben hittem benne, hogy a nap legcsodálatosabb pillanata, 
amikor reggel felébredünk. Mindegy, hogy vacakul érezzük-e magunkat 
vagy jól, egy biztos: aznap még bármi történhet velünk! 
És az sem számít, ha az esetek többségében semmi különös nem történik. 
A lehetőség benne van a reggelekben.

Különös dolog...



Különös dolog az adás képessége. 
Megtanít arra, hogy a tárgyak és 
a szeretet osztogatható kincsek. 
Minél több emberhez vándorolnak, 
nem kevesebb lesz belőlük, 
hanem több.

Schaffer Erzsébet

2011. február 18., péntek

Számtalan dolgot...



Számtalan dolgot tanulhatunk a kutyánktól. Hűséget és szeretetet. Teljes önzetlenséget. Olyan, mintha a kutyák csak és kizárólag azért léteznének, hogy örömöt okozzanak nekünk. Tudom, hogy amikor épp elegem van mindenből, nem kell mást tennem, mint odahívni őt.

Amikor fiatal vagy...



Amikor fiatal vagy, néha úgy érzed semmi sem bánthat. Mintha sebezhetetlen lennél. Az egész élet előtted áll, és nagy terveid vannak. Nagy tervek. Hogy megtaláld a tökéletes párt, aki kiegészít téged. De ahogy öregszel, rájössz, hogy ez nem is annyira könnyű és csak az életed végén jössz rá, hogy azok a tervek, csak egyszerű tervek voltak. A végén, amikor visszafelé tekintesz, ahelyett, hogy előre figyelnél, hinni akarsz benne, hogy megtetted a legtöbbet, amit csak tudtál, életed során. Hinni akarsz benne, hogy valami jót hagysz hátra magad mögött, és hogy mindaz lényeges maradjon.

.



Görcsösen erőlködünk, hogy valóra váltsuk az álmainkat: mindazt, amiről azt gondoljuk, hogy jobbá teszi az életünket. Hajszoljuk a pénzt, a népszerűséget, a hírnevet, közben elveszítünk mindent, ami igazán fontos: az egyszerű dolgokat, a társaságot, a családot, a szeretetet.
Mindazt, amit valószínűleg már megszereztünk.

2011. február 17., csütörtök

Mikor a gyermek...



Mikor a gyermek gyermek volt, 
ilyeneket kérdezett folyton: miért 
vagyok én én és miért nem te? 
Miért vagyok én itt és miért nem ott? 
Hol kezdődik az idő, és hol ér véget a tér? 
Hogy lehet az, hogy én, aki én vagyok, 
mielőtt lettem, nem voltam, és 
hogy egyszer én, aki én vagyok, nem 
leszek már az, aki vagyok?

Wim Wenders

2011. február 16., szerda

már az óvodában...



Már az óvodában megtanultam mindent, amit tudni érdemes. Azt, hogy hogyan éljek, mit tegyek, mind az óvodában tanultam meg. Az egyetemen a bölcsesség nem volt különösebb érték, az óvodában azonban annál inkább. Íme, amit ott tanultam: Ossz meg mindent másokkal! Ne csalj a játékban! Ne bántsd a másikat! Mindent oda tegyél vissza, ahonnét elvetted! Rakj rendet magad után! Ne vedd el a másét! Kérj bocsánatot, ha valakinek fájdalmat okoztál! Evés előtt moss kezet! Húzd le a vécét! A frissen sült sütemény és a hideg tej tápláló. Élj mértékkel! Mindennap tanulj, gondolkodj, rajzolj, fess, énekelj, táncolj, játssz és dolgozz egy keveset! Délutánonként szundíts egyet! A nagyvilágban óvatosan közlekedj, fogd meg a társad kezét és ne szakadjatok el egymástól!
 Ismerd fel a csodát!

Robert Fulghum

2011. február 15., kedd

mosoly



Szeretem a mosolyokat és a nevetést. 
Ha valaki mosolyt szeretne saját életében,
akkor annak tennie is kell érte valamit. 
...Hogy mit is?
Természetesen nem haraggal, féltékenységgel,
mohósággal vagy gyűlölettel, 
hanem szerető kedvességgel,
nyitott szívvel és bizalommal.

Dalai Láma

elég a tudat...



A magányban, a betegségben, a zűrzavarban a barátság puszta gondolata is lehetővé teszi a túlélést, még ha barátunknak nem is áll hatalmában segíteni bennünket. Elég a tudat, hogy ő létezik. A barátságot nem halványítja el a távolság vagy az idő, a börtön vagy a háború, a szenvedés vagy a súlyos csend. Éppen ezekben a dolgokban gyökeredzik a legmélyebben, és ilyen talajból bontja ki legszebb virágait.

Pam Brown

2011. február 14., hétfő

ébrednünk kell...



Haldokló föld, legyilkolt fák,
fuldokló égbolt néz le ránk.
Minden csak pénz, papír és szám,
és hullaszag a lépteink után,
de ébrednünk kell, még nem késtünk el talán.

AFC

2011. február 13., vasárnap

Ne hagyd!



Ne hagyd, hogy a tűz kialudjon benned!
Egyik szikra pattanjon a másik után. Még a kételyek mocsarában is.
Ne hagyd, hogy a lelkedben élő hős elpusztuljon!
A vágyak, melyekre életed magányos pillanataiban 
gondoltál,de soha nem érted el őket. 
Valóra válthatod a megálmodott sorsot. 
Mert létezik. 
Mert valóság. 
Mert lehetséges. 
És a tied!

2011. február 9., szerda

néha...



Néha kialszik bennünk a fény, de aztán ismét felgyúl, ha találkozunk egy másik emberi lénnyel. Mindannyian óriási hálával tartozunk azoknak, akik képesek újból felgyújtani ezt a belső fényt.

2011. február 8., kedd

Anno... 1998





egy pillanat...



Isten mindennap ad nekünk egy pillanatot, amikor megváltoztathatunk mindent, ami boldogtalanná tesz. S mi mindennap úgy teszünk, mintha nem vennénk észre ezt a pillanatot, mintha nem is létezne, mintha a ma ugyanolyan lenne, mint a tegnap, és semmiben sem különbözne a holnaptól. De aki résen van, az észre fogja venni a mágikus pillanatot. Bármikor meglephet minket: reggel, amikor bedugjuk a kulcsot a zárba, vagy az ebéd utáni csöndben, és a nap bármelyik percében, amelyik nem látszik különbözőnek a többitől. Mert ez a pillanat létezik, és ebben a pillanatban a csillagok minden ereje belénk száll, és segítségükkel csodákra leszünk képesek.

Paulo Coelho

Broken Angel





Szeretnék...



Szeretnék veled eső áztatta utcán táncolni, s szeretnék veled egy ágyban álmodni. Szeretném megmutatni mit ér egy könnycsepp, mely az öröm által tisztítja arcodat, s elmossa az összes bánatodat. Szeretném ha szemem tükrében fedeznéd fel a világot, s észrevennéd az igazán fontos dolgokat. Szeretném ha tudnád hogy a sivatagban is nyílik virág, s hogy a hóesésben is van melegség, mert így él a világ. Szeretném ha velem együtt kiáltanád, hogy suttogva is értem szavad, mert így nincs az a szív mely megszakad. Szeretném ha látnád hogy a vak ember is láthat csodás dolgokat, s kinek néma az élet, az is várja a hangokat. Szeretném ha együtt éreznénk azokat a dolgokat, melyeket sok ember a jelentéktelen dolgok miatt egyre csak halogat. És végül Szeretném, ha már ráncok borítják az arcunkat, azt lássam hogy életünk nem is lehetett volna ennél boldogabb...

2011. február 7., hétfő

Nagyölelés-)


Néhány napja Latsiától kaptam egy ölelést-) 
Köszönöm kedves Latsia!



A szabályok:
5 embernek kell továbbadni, és értesíteni kell őket erről
5 mondat magamról... remélem sikerül!-))

Olyan őt embernek adnám tovább ezt az ÖLELÉST, akiket nem csak a virtuális létben, hanem igaziból is szívesen megölelnék/megölelek!-)

Ők (sorrendiség nélkül):
Latsia: Nagyon örülök, hogy rád találtam, s hogy a napjaim részévé váltál a blogod által(is). és talán... egyszer..
Jenever: Remélem most már hamarosan összehozzuk!-)
Szepas: Neked majd átadom személyesen is szerdán, ha végre már jössz dolgozni-)
Nellym-) Olyan régen öleltelek már meg, már nagyon jó lenne!-)
Trinity: Akit szintén nagyon kedvelek, s aki most éppen küzd a vírusokkal is, így abszolút kijár neki egy (gyógy)ölelés-)

Huhh, és most az öt mondat magamról:
Néhány éve kezdtem internetes pályafutásomat. Először hotdogoztam, majd áttértem a blogírásra. Ott is Lobelinként voltam megtalálható, nem töröltem, de mostanában nem is szerkesztettem.
Értelmileg akadályozott és halmozottan sérült "fiatalokkal" foglalkozom. Nagyon szeretem őket és a munkámathivatásomat is. Róluk, intézményünkről is írok blogot Életünk lapjai címmel. 
Az idei évünk izgalmakban bővelkedő lesz: Lánykám nyolcadikos, felvételizik... aztán nemsokára itt a ballagás, majd az iskolaváltás.
Nagyon nagy állatbarát vagyok. Sajnos legkedvesebb kutyusom(Topi néni) - akit a menhelyről hoztunk haza - már nincs velünk-(( Mindig elszomorít a kóborló, felelőtlenül tartott állatok látványa. Lehetőségeinkhez mérten próbálunk tenni ez ellen, és terjeszteni a felelősségteljes állattartást. 


Beteglátogatósdi


Jó volt!-)) 
Remélem azóta mindenki meggyógyult!-)






Készüljetek a 16-ára-))
aztán meg...

2011. február 6., vasárnap

Érezted már?



Ez a legnehezebb manapság, ugye tudod?... Hogy hiányzik - nem is a szeretet - hanem a jóság. Ha valaki jó hozzánk, hirtelen melegünk lesz. Érezted már?...
Hogy átsuhan rajtad valami megnevezhetetlenül kellemes érzés. Sőt, meg is lepődsz, hogy ilyesmi van még egyáltalán. 
Egy jó szó, egy jó tett - és szinte megszédülsz... 
Érezted már?

Müller Péter

érintésedre...



Ajtód vagyok. Nyithatsz, csukhatsz,
átléphetsz rajtam bármikor
oda, ami csak mi vagyunk. És kiléphetsz onnan
bármikor. Amikor csak jössz: zárva találsz,
érintésedre-
nyílóan, könnyen, zajtalanul. 

Fodor Ákos


2011. február 4., péntek

Mindig higgy!



Sose tartson vissza semmi legvadabb reményeid,
vágyaid és törekvésed valóra váltásában.
Ne félj a nagyra törő álmoktól s attól,
hogy vágyaid sodrát kövesd, vigyenek bármerre is!
Nyisd rá szemed a szépségükre; tárd ki elméd varázsukra, 
s hagyd szívedbe lopózni titkait!
Csak álmaid mutathatják meg, ki vagy, 
mit szeretnél, s mit tehetsz meg.
Ne félj a kockázattól, attól, hogy részessé leszel, 
hogy elkötelezed magad.
Tedd meg, bármit kell is tenned, hogy álmaid valóra váljanak!
Mindig higgy a csodákban, s mindig higgy önmagadban!