2012. október 16., kedd

de van úgy...


Igen. Eljön az idő, amikor ki kell nyilvánítanunk a gyöngeségeinket. Amikor a titkaink nem számíthatnak többé magánügynek. Amikor a magányunk többé nem letagadható. Amikor a kínlódásunkról nem lehet többé nem tudomást venni. De van úgy, hogy annyira egyedül érezzük magunkat, hogy a gyöngeség, amelyről azt hittük, már legyőztük, hirtelen olyan erős lesz, hogy képtelenek vagyunk küzdeni ellene.

6 megjegyzés:

  1. A gyöngeségek kimutatásában jó vagyok ;-) Lehet jönni hozzám leckét venni! :)

    Lobelin, a robotellenőrt nem tervezed kiiktatni? Sokszor harmadszorra sem találom el a betű-szám kombinációt (mint most is), annyira olvashatatlan.
    Amúgy semmi jelentősége nincs,...legalábbis ez a tapasztalatom.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. oksa, megyek:)
      na, asszem kivettem... sikíts, ha mégsem:)

      Törlés
    2. :DD
      Így mindjárt más :))

      Törlés
  2. Válaszok
    1. szerintem nem... én úgy értelmezem, hogy az érettségtől... mindenkinek eljön, kinek előbb, kinek utóbb...

      Törlés
    2. Az érettség tényleg nem korfüggő. (én még éretlen vagyok - van hova fejlődnöm) :)

      Törlés