2014. december 31., szerda
2014. december 22., hétfő
Karácsonyi üzenet
Itt a régóta várt pillanat! Mostanáig kóboroltál az üzletekben,
plázákban, butikokban. Mostanáig fizettél, szállítottál, főztél, sütöttél,
csomagoltál, cetliket írtál, takarítottál, hurcoltad haza a fát, fölállítottad,
gyertyákkal, izzókkal, angyalhajjal ékesítetted.
Dolgoztál, robotoltál, igyekeztél, lihegtél, és gyötörted a
lelkedet: „Kit felejtettem ki?” Most végre itt van mindenki. Akikre azt mondja
a nyelvünk: a hozzátartozóid. Jó szó. A sokmilliárd ember nem tartozik hozzád.
Ezek igen. Ők jönnek el az ágyadhoz, ha beteg leszel, és ők állnak majd legközelebb a
koporsód körül. A többi ember távolabb él tőled. Most itt
van körülötted az a
néhány ember, aki a sorsod játékában főszerepet kapott, nem tudni, miért. Mint egy
színdarab fontos
jelenetében, összejöttek mind,
csomagokkal, éhesen, türelmetlenül, zajongva, zűrös és csillagtalan lélekkel – mert manapság a lelkünk zűrös, zaklatott
és csillagtalan.Az is lehet, hogy nincs itt senki. Most van az a pillanat,
karácsony estén, amikor rád szakad az érzés, amit a hétköznapok során nem
éreztél, mert megszoktad – hogy egyedül élsz. Nincs senkid. Sokan éljük át
ilyenkor a magányt. És sokan a lázas nyüzsgést, a zűrzavart, az örömöt, hogy együtt vagyunk végre… és azt is, hogy
ebből az „együttből” hiányzik néha a meghittség. Még jó, ha a fa körül elhangzik a „Mennyből az angyal”, de ez sem az
igazi, mert a mohó szemek a földet kutatják, a fa alatti csomagokat: „Mit hozott Jézuska?”
Elfelejtettük, hogy Jézuska nem hoz semmit. Neki sem volt semmije.
Csak egy szál köntöse, arra is kockát vetettek a katonák, halála után. Jézuska
csak békét tud hozni. És csendet a szívben. És szeretetet – ami a világ
legnémább, legnyugodtabb, legszótlanabb állapota. És láthatatlan. Nincs benne
lihegés, nyugtalanság, idegesség és lárma. Szertelen lélekkel nem lehet
szeretni. Benne van a csodálatos magyar szóban: hogy aki SZER-telen, az nem
SZER -et.
Nyugodj meg. Találj egy pillanatot, vagy kettőt, és menj ki a
levegőre. És szívd be magadba
az éltető, friss levegőt. Mélyen. Jó mélyen, és többször is. Sóhajts ki, és lélegezz be.
Lassan, mert a sóhajtás és a lassú, mély lélegzés megnyugtat. És ha egy kicsit megnyugodtál végre, nézz
föl az égre. Ha csillagos az ég, válassz ki egy csillagot. Ha felhős, tudd, hogy
a csillagod azért ott van, csak nem látod, mert felhő takarja. Ha hull a hó, hagyd, hogy
arcodra hulljanak a hópihék: az angyalok küldik neked, a végtelenből – és ingyen. Éld
át a csodát. A mindenséget – és önmagadat.
És most figyelj jól: A karácsony a születés ünnepe. Valaminek vége
van – és valami most jön létre. Bárhol. Akár egy istállóban is. Állatok között,
segítség nélkül, egy gyűlölettel teli, sötét világban, ahol a
kis Jézus született. Mindegy. Csak szüless meg. Szüld meg magad. Lobbantsd
lángra a szívedet, s hagyd, hogy ez a lángocska az egész elmúlt éved sötétségét
eloszlassa! Várj egy kicsit, míg érzed, hogy a kis gyerekláng megerősödik benned. És utána menj vissza
a hozzátartozóidhoz. Vidd be nekik a békédet. És az új arcodat. És azt a meggyőződésedet, hogy az
életünk díszlete nem egy
szoba – hanem az egész világmindenség. És a legszebb
ajándék: egy ölelés. Egy mosoly.
Vagy még az sem – csak egy
gondolat: „Szeretlek”.
Müller Péter
2014. december 21., vasárnap
A lényeg
Nem az számít, honnan jöttél,
Miben vagy más, mit gyötrődtél,
Az a lényeg, hogy mit mondasz,
És mit teszel ma, meg holnap.
Miben vagy más, mit gyötrődtél,
Az a lényeg, hogy mit mondasz,
És mit teszel ma, meg holnap.
Ma tedd meg, hogy elcsendesedsz,
Lelked szárnyán felemelkedsz,
Nézz messzebbre, mint ahol vagy,
Lásd, hogy veled szebb a holnap!
Lelked szárnyán felemelkedsz,
Nézz messzebbre, mint ahol vagy,
Lásd, hogy veled szebb a holnap!
Szemed mondja, min mentél át,
Szíved tudja, mi vár még rád.
Bátorság kell! - Van még benned
Erő ahhoz, mit kell tenned.
Szíved tudja, mi vár még rád.
Bátorság kell! - Van még benned
Erő ahhoz, mit kell tenned.
Keresd, kutasd, ami épít,
Tartsd távol azt, mi eltérít,
Fogadd el azt, ki segíthet,
Érezd meg, Te hogy' segíthetsz!
Tartsd távol azt, mi eltérít,
Fogadd el azt, ki segíthet,
Érezd meg, Te hogy' segíthetsz!
Légy őszinte
önmagadhoz,
Tisztességes a szavakhoz,
Hogy feltörhessen belőled,
Mit nem kaphatunk, csak Tőled.
Tisztességes a szavakhoz,
Hogy feltörhessen belőled,
Mit nem kaphatunk, csak Tőled.
Kásai Anna
2014. december 7., vasárnap
2.
De jó volna mindent, mindent
elfeledni, de jó volna játszadozó gyermek lenni. Igaz hittel, gyermek szívvel a
világgal kibékülni, szeretetben üdvözülni. Ha ez a szép rege igaz hitté válna;
Óh de nagy boldogság szállna a világra.
/Ady Endre/
2014. december 4., csütörtök
Lehet-e?
Lehet-e jónak lenni egy rossz világban?
Sétálni télen kigombolt kabátban,
szalonnát szúrni fagyos ágra,
nem vadászni nyúlra, fácánra.
Koldus kezébe kenyeret nyomni,
csábítók között hűnek maradni,
házad kapuját kitárni,
hadd jöjjön hozzád akárki.
Kisgyerek könnyét letörölni,
senkivel soha nem pörölni,
dermedt verébért hajolni porka hóba,
más baját sosem hozni szóba.
Békét, nyugalmat, szépséget akarni,
adni, adni, mindig csak adni.
Tökéletesre lelni egy madár dalában…
Lehet-e jónak lenni egy rossz világban?
Sétálni télen kigombolt kabátban,
szalonnát szúrni fagyos ágra,
nem vadászni nyúlra, fácánra.
Koldus kezébe kenyeret nyomni,
csábítók között hűnek maradni,
házad kapuját kitárni,
hadd jöjjön hozzád akárki.
Kisgyerek könnyét letörölni,
senkivel soha nem pörölni,
dermedt verébért hajolni porka hóba,
más baját sosem hozni szóba.
Békét, nyugalmat, szépséget akarni,
adni, adni, mindig csak adni.
Tökéletesre lelni egy madár dalában…
Lehet-e jónak lenni egy rossz világban?
/Kálnay Adél/
2014. november 30., vasárnap
Advent
Elindul újra a mese!
Fényt porzik gyémánt szekere!
Minden csillag egy kereke!
Ezeregy angyal száll vele!
Jön, emberek, jön, jön az égből
Isten szekerén a mese!
/W.A./
Fényt porzik gyémánt szekere!
Minden csillag egy kereke!
Ezeregy angyal száll vele!
Jön, emberek, jön, jön az égből
Isten szekerén a mese!
/W.A./
Mindenkinek
nagyon szép, örömteli várakozást kívánok!-)
2014. november 19., szerda
2014. november 16., vasárnap
én..
nem
tudtam megtanulni,
hogy
hogyan kell
összezárt
ajkaid közt
csendes
imaként elsimulni,
és
szemeid mögött
egyetlennek
lenni...
2014. november 15., szombat
...
valahol ...melletted lenni
csak úgy
és csak annyira
hogy gyengéd simításod alá
szerethessem magam...
...olyan jó lenne
néha
megszökni magunktól
csak úgy...egymáshoz...
2014. november 14., péntek
Tudod...
Tudod, mindig
lesz egy pillanat
egy gazdátlan
gondolat,
amikor rám
találsz és én rád.
Ilyenkor
csendben
lopva
körülnézünk,
mert nem kell,
hogy lássa a világ
miként suhan
át
két szív
között
egy apró
simogatás.
Talán
lehunyjuk szemünk,
mert minden
perc egy néma vallomás.
Kezeddel
átöleled nyakam,
és megkeresed
arcomon
őrült világunk lopott pillanatait,
majd lelkeink
szorosan össze
ölelkeznek...
/K.E./
/K.E./
2014. november 13., csütörtök
Presser...
koncerten voltunk az este… hmm…szuper volt!-)
Vendégszereplő falusi Mariann volt-)
A koncert ülőhelyes
volt, de így is
fergeteges hangulatot csináltak. Még sosem láttam/hallottam Presser Gábort élőben… nagyon szimpatikus volt, közvetlen,
allűröktől mentes… a dalok között sokat mesélt,
bevonta a közönséget…szóval jó volt, na!-)))
Egy dolog zavart csak, hogy szerintem egy ilyen volumenű koncert inkább színházba való lett volna… ugye az akusztika,
meg úgy egyáltalán, szerintem ők oda
illettek inkább-)
2014. november 11., kedd
Amikor a...
Amikor a
dolgok igazán jól mennek, nagyon figyeljünk oda, hogy észre is vegyük. Nem nagy
diadalokról van szó, hanem egyszerű alkalmakról: olyasmiről, mondjuk
mint limonádét inni az árnyékban egy forró
délután, vagy egy közeli pékség illatát beszívni, vagy horgászni, vagy ügyet se
vetni rá, fogunk-e valamit, vagy sem, vagy hallani, amint valaki csak úgy
magában gyönyörűen zongorázik a szomszéd házban.
/K.V./
2014. november 4., kedd
Akkor vagy...
Akkor vagy
igazán békében magaddal, amikor már nem akarsz elmagyarázni, megértetni
senkivel semmit ... sőt, magadnak
sem keresel kifogásokat. Csak
döntesz, közölsz, mész az úton. Ha értenek, és életed egy szakaszán elkísér bárki az utadon, akkor megéled az együttlét minden pillanatát, de nem válsz
függővé tőle ... kész vagy bármikor elengedni ... mint mindent, ami nem Te vagy.
Ha nem értenek, és egyedül vagy,
akkor sem zárulsz be,
csak elfogadod, hogy egy olyan szakaszon mész keresztül, amit csak egyedül tehetsz
meg ... de tudod, hogy mint minden, ez is elmúlik egyszer...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)