2013. július 12., péntek


Mielőtt Nóval találkoztam volna, azt hittem az erőszak a kiabálásban, az ütésekben, a háborúkban, a vérben van. Most már tudom, hogy az erőszak a csöndben is van, hogy szabad szemmel néha láthatatlan. Erőszak az idő, ami befedi a sebeket, erőszak a napok kérlelhetetlen láncolata, a visszafordulás lehetetlensége. Erőszak, ami kicsúszik a kezünkből, ami hallgat, nem mutatkozik, erőszak az, amire nincs magyarázat, ami örökre átlátszatlan marad.

Delphine de Vigan: No és Én

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése