mert az élet...

Mert az élet repül velünk, 
ha szárnyalunk vagy csak megyünk, 
andalogva, kézen fogva, 
emlékeket felkarolva, 
sóhajokba kapaszkodva, 
összebújva vagy széthullva, 
illatokkal, illanókkal 
tele tarisznyánk a jóval, 
hamuba sült fájdalommal, 
friss idővel vagy múlttal, 
ezerarcú szép titokkal.

Szabolcsi Erzsébet