Anyák napjára

Rég volt Anya, nagyon régen,
mikor fehér blúzom csipkéjére
halvány könnyed hullott,
s mikor bennem láttad ifjúságod,
azt a bohó nagy-nagy álmot,
mi szánni való életedben
kudarcokat vallott.

Rég volt Anya, nagyon régen,
mikor aranyszavú meséidben
én voltam az ezüsthold csillagruhás lánya,
kinek nyár-románcú éjjeleken,
gyémántként csillant meg
selyembrokát ragyogású
szélfodros uszálya.

Rég volt anya, nagyon régen,
mikor én is hittem,
minden úgy lesz majd, ahogy eltervezted,
de közbe szólt az élet, te elmentél tőlem,
s magaddal vitted
puha rongyba burkolózott,
tündérmeséimet.

Kun Magdolna